Stuhleck

Stuhleck is a kedvencek között van, szintén leginkább, ha van hó. De most nincs :( Viszont van tömeg és egyre jegesebb pályák, a deszkádon és rajta át trappoló seregek.
Szerencsére a hely az autópálya mellett van és mindössze 340 km, most nem kellett korán indulni. Mikivel 6-kor találkoztunk nálunk, mert este még azt beszéltük meg, hogy szlovákiai helyre megyünk, de az ottani hóhelyzet tüzetesebb vizsgálata után az még reménytelenebbnek tűnt, így átváltottunk Stuhleckre.

Az útvonal (Google maps)
Megint csak a szokásos útvonal Bécsig, majd előtte szokás szerint a Bécset elkerülő S1 Scwechatnál, az ÖMV finomítónál. Az S1 végénél A2 Graz felé. Az A2-n Wiener-Neustadt után figyelj, jobbra az S6 felé tarts a Knoten Seebenstein kijáratnál Semmering/Bruck an der Mur felé. Az autópálya nemsokára szerpentin szerűvé válik, 100 km/órás sebesség limit lesz. Nem sokára meglátod Semmering eltéveszthetetlen pályáit. Az autópálya átmegy a hegyen Maria Shutznál, átérve figyelj a következő hosszú alagútnál, mert annak kijárárata után lesz közvetlenül a lehajtó Stuhleck felé. Az alagút bejárata előtt és az alagútban is lesz előrejelző tábla Spital am Semmering/Stuhleck felirattal, már a szokásos zöld síterep előrejelzővel is! A lehajtón kövesd a kissé nyakatekert megoldást, a többszörös fordítókat, figyeld csak a Stuhleck feliratot, jól követhetően ki van táblázva, nem lehet eltéveszteni. Pár száz méter múlva már meg is látod az alsó P1 parkolót és a felvonót. Itt is parkolhatsz, de akkor este vagy a felvonóval, vagy sétálva kell lejönnöd, nincs kezelt pálya eddig a parkolóig. Én javaslom a legfelső parkolót, amelyhez a falun keresztül vezet az út, az alsó parkoló kijárata után pár méterrel balra kell fordulnod, ki is van táblázva, P2-P4 parkolók. A P4-et azért szeretem, mert ott általában egész sokáig van hely és vissza lehet csúszni könnyedén az autóig, így nincs szükség kis hátizsák cipelésre, valamint mert még itt a legelviselhetőbb a sor hossza, amikor sokan vannak.

Már odafelé látszott, hogy nem lesznek kevesen, ráadásul a sí világkupa forduló semmeringi állomása pont erre az időszakra esett, ezért nem is lehetett végig az autópályán maradni, Neunkirchen és Maria Shutz között le kellett menni a falvakba, de így legalább láthattuk az autópálya mérnökök eme csodáját alulról.
Bár elsőre úgy tűnt ebből lesz vagy 1 óra totyogás, mégis megúsztuk összességében kb. 20 percből, még a P4-ben is volt helyünk. Gyors öltözködés ismét, majd olyan 10 perc sorban állás jegyért. A bérlet ár a weboldalon megadott szerint 33.50(+2 csipkártya kaució)EUR volt.
Jó hóra nem számítottunk, az utolsó hóesés is jó pár nappal korábban volt, így félő volt, hogy több helyen durván jeges is lesz a pálya. Sajnos így is volt :( Ráadásul valóban hatalmas tömeg is lett. Az egyetlen kivárható sor a P4-ből induló Promibahn volt, de erre már csak azután jöttünk rá, hogy álltunk vagy 15 percet az új 6 személyes Weißenelf aljában. Ez az új felvonó a régi, nem rövid csákányos helyett épült és mivel már kényelmes ülős, így természetesen át is rendezte az embertömeg viszonyokat. Jóval többen választják az így könnyebben elérhetővé vált 1, 10, 11-es pályákat. Ha már hó nem volt legalább gyönyörű napos időt kaptunk és mivel Miki még úgy sem járt a Stuhleck csúcson, a tömeg ellenére sem lehetett kihagyni. Még én sem voltam ilyen szép időben fent, eddig mindig ítéletidő tombolt amikor felmentünk. Gyönyörű hely ez is, meg kell hagyni. Mindenképp érdemes felmenni, a látvány kárpótol a várakozásért. Napsütéses, de kemény fagy fogadott fent bennünket, a csúcson lévő menedékház leírhatatlan látványt nyújtott. Minden oldalról több centis fehér, keményre fagyott hóréteg fedte. Kép sajnos addigra megint nem készülhetett, szerintem mininum -15 fok volt a csúcson, a telefon kb. 2-3 percet bírta :D
Ez a kép, a háztól nem messze álló keresztről, talán valamennyire megmutatja hogyan is nézett ki, nagyon látványos volt. Hogy bejárjuk a teljes területet lefelé menet megnéztük a funparkot is, sajnos még semmi sem készült el belőle, nem is csodálom, szinte semmi hó sincs amiből építkezhetnének. Szomorú. A középső felvonónál az általam itt eddig látott legnagyobb sort találtuk. Nem is vártuk végig, inkább lesétáltunk a felvonó P1-ből induló aljába és bár ott sem volt kicsi a sor, szinte biztos, hogy még így is gyorsabban feljutottunk mintha végig vártuk volna a középállomás emberáradatát. Ezután mivel a pálya és sorban állási viszonyok siralmasak voltak, inkább csak a szokásos freeride részeket kerestük, persze ott sem vártunk a korábbiakhoz hasonló, óriási, havas fák közti élvezkedést, de szerencsére azért akadtak jó helyek, így a nap többi részében leginkább ott csúszkáltunk. Szinte hihetetlen volt, hogy még vannak érintetlen részek, de úgy néz ki valaki nagyon kedvel minket odafent :D Most látszott mennyit nőnek évente a kis fenyők, a tavaly, és előtte még épp a földből kinövő fácskák, most már összeérő takaróvá nőttek. Miki nagyon élvezte, ezen részeket még sosem látta, plusz idén ez volt az első csúszása. Nekem a korábbiakhoz képest persze ez nem volt akkora élmény, de azért összességében jó kis muri lett a nap végére. Az utolsó lifttel még felmentünk egyszer, majd zárásként a parkoló feletti csupasz, pályán kívüli részen építettünk egy mini ugratót, amiről teljesen szűz, kb. 20 centis hóba ugrálhattunk. Jó játék volt, csak a sötétség kergetett le bennünket.
Stuhleck nagyon jó hely, remek adottságokkal, de közelsége Budapesthez és az autópályához egyszerre előny és átok. Friss hóban és munka napokon viszont felejthetetlen élményt jelenthet, reméljük legközelebb már így látjuk viszont!
A tömeg és a pálya állapota miatt, most ez a csúszás max. 10/3-at kaphat :(